Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

MIRŐL BESZÉLÜNK? MIT ÉRTÜNK AZON HOGY ÉRINTÉSVÉDELEM? MIÉRT SZÜKSÉGES?

Az érintésvédelem tulajdonképpen az áramütés elleni védelem vagy más szóval közvetett érintés elleni védelem de a MSZ EN 61140 szabvány mint hibavédelmet említi. Azon műszaki intézkedések összességét jelenti amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, de meghibásodás következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütés bekövetkezését akadályozzák meg.

 

A közvetlen (meg)érintés elleni védelmet nevezzük alapvédelemnek. Az alap és hibavédelem mint érintésvédelem műszaki-biztonsági követelményeit és feltételrendszerét a – létesítéssel együtt – honosított európai szabványok rögzítik.

 

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat hivatott arra, hogy megállapítsa és dokumentálja azt, hogy az érintésvédelmi megoldások a szabványoknak megfelelnek-e.

 

A szakterület főbb szabványai és jogszabályai:

 

MSZ HD 60364 szabványsorozat : Épületek villamos berendezésinek létesítése – Kisfeszültségű villamos berendezések

MSZ EN 61140:2016 szabvány Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (IEC 61140:2016)

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet melynek 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat

Ez egy nagyon leszűkített lista, de ez az alapja mindennek

 

AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZER

 

Ellenőrzésekre vonatkozó követelmények

Arról, hogy mikor kell ellenőrzést végezni, a VMBSZ a következőket írja:

 

A berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés),

rendkívüli eseményt követően,

átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt,

időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.

Az első és időszakos ellenőrzésnél az ellenőrzésnek a teljes villamos berendezésre ki kell terjednie, míg a többi esetben elegendő a berendezésnek arra a részére elvégezni, amelynek biztonságos voltát a meghibásodás vagy a javítás, bővítés, átalakítás érintette.

 

Az ellenőrzés elvégeztetése az első ellenőrzés és átalakítás, javítás esetében a kivitelező, a rendkívüli eseményt követően, időszakosan elvégzett vizsgálatok esetében az üzemeltető kötelezettsége, kivéve ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

 

Gyakorlatilag minden villanyszerelő által végzett beavatkozás után kell áramütés elleni felülvizsgálat. Ha nem a kivitelező – vagy esetleg üzemeltető – készíti el, akkor szerződésben kell rögzíteni, hogy ki végzi el.

 

Új berendezés kivitelezésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni, és az az első ellenőrzés vagy az átalakítás, javítás után végzett ellenőrzés eredményét, a tervezői egyenértékűségi nyilatkozattal vagy a kivitelező felelős műszaki vezetőjének szabványossági nyilatkozatával, valamint a kivitelező, vagy annak felelős műszaki vezetője szabványossági nyilatkozatához csatolandó mérési jegyzőkönyvekkel és bizonylatokkal kell igazolni.

 

A biztonságos állapot szempontjából veszélyhelyzetet jelentő meghibásodás észlelésekor olyan jellegű és mélységű vizsgálatot kell végezni, amely alkalmas a meghibásodás jellegének és helyének megállapítására, a veszély súlyosságának, valamint a javítás sürgősségének meghatározására. A biztonságot érintő javítás után olyan jellegű és mélységű ellenőrzést kell végezni, amely alkalmas az észlelt meghibásodás és az általa okozott veszély megszűnésének megállapítására.

 

Áramütés elleni védelem időszakos felülvizsgálata

A villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. Korábbi előírások szerint létesített – a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő – berendezések esetén a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által, a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.

 

Amikor nem kell

A lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett felhasználói berendezései esetében a szabványossági felülvizsgálat elhagyható.

 

Az időszakos felülvizsgálat gyakorisága:

 

• Évenként

A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője évenként végezteti el az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és a hordozható biztonsági transzformátorok esetén.

• 3 évenként

 

A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője legalább 3 évenként végezteti el a következő esetekben:

 

• potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen,
• 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezésen,
• valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény 50 kW-t meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
• jelentős villamos berendezésen. Jelentős villamos berendezés például minden villamos berendezés, amelynek betáplálása eléri – nem meghaladja! – a 32 A-t. (Fázisonként értendő.) Tehát egy családi ház 3×16 A-n (11,04 kW) nem jelentős villamos berendezés, míg 1×32 A-en (7,3 kW) igen.

 

 

 

• 6 évenként

Minden egyéb esetben a villamos berendezésen az áramütés elleni védelem felülvizsgálatát 6 évente kell elvégezni.